1100 Év Emlékei Békésben
jelvényszerző túramozgalom kiírása
Az elmúlt évek során szakemberek nagyrészt feldolgozták, új adatokkal egészítették ki megyénk történelmét. Ezek eredményei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek múzeumaink millecentenáriumi kiállításain és a helytörténeti, ismeretterjesztő munkákban. Túramozgalmunk kiírásával szeretnénk ráirányítani a figyelmet szűkebb hazánk jelentősebb történelmi eseményeire – legendáira – helyszíneire, megmaradt építészeti emlékeire. A fentiek szellemében az alábbi honfoglaláskori, vagy török hódoltságot megelőző időkből származó történelmi emlékeket, helyszíneket ajánljuk felkeresésre:
– Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A XI.-XII. században épült monostor maradványa az Alföld délkeleti részének legrangosabb Árpád-kori műemléke.
– Gyulai vár. A Tiszántúl egyedüli épen maradt vára.
– Békés. Több száz éven keresztül a megye székhelye volt, határában földvár állott.
– Szeghalom. Esperességi székhely volt és az avarok által épített földvár helye.
– Szarvas. A XIII. században a tiszántúli kun szállások egyike. Határában a török által épített palánkvár állott.
– Sarkad. Váráról ismert és hajdúi vitézségről, akik hősiesen küzdöttek a török ellen.
– Kopáncs-puszta. A hajdani Mezőkopáncs XI. században, román stílusban épült templomát a XV. századig használták. Restaruálására 1935-ben került sor.
A felsorolt helyszínek közül legalább ötöt kell tetszőleges sorrendben, időpontban és módon, gyalogos, kerékpáros túra, osztálykirándulás stb. keretében felkeresni, ezt egyénileg a túrafüzetben bélyegzéssel igazolni. A szervezőkhöz beküldött, lebélyegzett füzet ellenőrzése után adjuk ki a túra jelvényét. Teljesítése lehetséges 1996. után is, összköthető a szintén általunk rendezett „Két keréken Békésben” megyei kerékpáros körtúrával. A füzeteket egyesületünk címén lehet igényelni. Ára 500.- Ft, amely magában foglalja a jelvény árát is.
A túra szervezője:
Alföld Turista Egyesület Mezőberény
5650 Mezőberény, Gyóni Géza u. 37. Tel.: +3620 625 3532. alfoldte@gmail.com
MINDENKINEK JÓ TÚRÁZÁST ÉS KELLEMES IDŐTÖLTÉST KÍVÁNUNK.
Mi minden található a füzetben:
Az 11OO Év Emlékei Békésben” jelvényszerző túramozgalom kiírása (a füzetből)
Az elmúlt évek során a szakemberek nagyrészt feldolgozták, új adatokkal egészítették ki megyénk történelmét. Ezek eredményei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek múzeumaink millecentenáriumi kiállításain és a helytörténeti, ismeretterjesztő munkákban. Túramozgalmunk kiírásával ezekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, továbbá felkelteni az érdeklődést szűkebb hazánk jelentősebb történelmi eseményei – legendái -, helyszínei, megmaradt építészeti emlékei iránt.
A teljesítés módja: A meglátogatandó helyszínek közül legalább ötöt kell felkeresni, ezt egyénileg a füzetben bélyegzéssel igazolni. A bélyegzés csak a túra bélyegzőjével, vagy az adott helység múzeumának, (múzeumainak) kiállításának Tájak Korok Múzeumok bélyegzőjével történhet. (Nagykopáncs esetében Tótkomlóson a Szlovák Tájház TKM bélyegzőjével.)
A kijelölt pontok tetszőleges sorrendben, időpontban (a múzeumok nyitvatartási idejét figyelembe véve) és módon, gyalogos, kerékpáros túra, osztálykirándulás, stb. kereshetők fel.
Időpontja: Jóllehet a kiírás a millecentenárium évéhez kapcsolódik, a túramozgalom 1996-tól folyamatosan teljesíthető.
Ellenőrzése: A túra szervezőjéhez beküldött, lebélyegzett igazoló füzet alapján történik, aki az ellenőrzés után kiadja a túra jelvényét.
A túra szervezője: SDSE – Vasutas Természetjáró Szakosztály Mezőberény, illetve jogutódja az Alföld Turista Egyesület, Mezőberény Gyóni Géza u. 37.Tel.: +3620 625 3532. Mail: alfoldte@gmail.com
Egyéb: Teljesítése összekapcsolható a „Két keréken Békésben” megyei kerékpáros körtúrával. Az ezzel kapcsolatos információk az egyesület címén (ill. a honlapon – a szerk.) szerezhetők be.
A felkeresendő helyszínek rövid ismertetése:
Békés megye települései közül kiválasztottuk azokat amelyek történelmi múltjuk, építészeti értékeik alapján kiemelkedő jelentőségű emlékkel bírnak. Ezeket most egy túramozgalom keretében kötjük össze egymással. A teljesség igénye nélkül egy-egy érdeklődésre számottartó mozzanatot kiragadva múltjukból, az alábbi honfoglalás kori, vagy a török hódoltságot megelőző időkből származó történelmi emlékeket, helyszíneket ajánljuk felkeresésre:
GYULA
– Az 1332-es pápai tizedlajstrom Gyulát faluként említi.
– 1387-ben magánkézbe került, majd Zsigmond királyra szállt aki 1403-ban Maróthi János macsói bánnak adományozta. A Maróthi család megyébe kerülésének köszönhető a gyulai vár megépítése 1403-1445 között. A várról az első említés 1445-ből való.
– Gyula – a Maróthiak által támogatott – városias fejlődése a XV. század elejétől kezdődik. Számos ipar lelt otthonra, kereskedelmi centrummá lett. A család kihalásával a királyra szállt Mátyás 1487-ben fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta, aki 1496-ban kiváltságlevelet adott Gyula mezőváros számára.
– 1514-ben Dózsa 33 ezer fős serege táborozik Gyula mellett. Dózsa (sikertelenül) megostromolja a várat, hogy biztosíthassa további hadmozdulatait.
– 1533-ban volt az első török támadás Gyula vára ellen, melyet a várőrség visszavert.
– A török 1566-ban ismét támadást indított. Az egyedül hagyott gyulai védők hősiesen harcoltak, de a királyi segítség elmaradása a vár feladásához vezetett.
– 129 évi uralom után a török 1695-ben adta fel a várat. Utolsó hadi eseménye 1705-ben történt: Károlyi Sándor Rákóczi megbízásából – sikertelenül – próbálta elfoglalni a labancok által védett várat.
SARKAD
– Nevét már II. Béla király 1138. évben kelt dömösi oklevele, majd az 1332-es pápai tizedlajstrom a szeghalmi esperességhez tartozó faluként említi.
– A XVI-XVII. század fordulóján vára többször is gazdát cserél, rövid időre török kézre jut de megmarad Erdély birtokában.
– A sarkadi vitézeknek nagy szerepük volt az 1636. évi szabadkai csatában. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem parancsára jelentősen megerősítették a várat.
– A XVII. század eleje óta Sarkadot hajdúk lakták, az erdélyi fejedelem 1654. évi oklevelében hajdúvárosnak nevezte. A birtokadomány révén a sarkadiak hajdúszabadságot nyertek.
– Vára 1660-ban török kézre került.
VÉSZTŐ-MÁGOR TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY
– A Regestrumban szereplő Csolt fia Csőit megyében őshonos Csolt (vagyis Vatától leszármazó) nemzetség tagjai építették fel a mágori dombon igen díszesen és időtállóan saját monostorukat. Az első templomot valószínűleg a XI. században építették. A XII. század közepe táján ezt részben lebontották, némely falát felhasználva háromhajós bazilikális rendszerű sokkal nagyobb kolostortemplomot építettek fel. Az utolsó nagy átépítés a XII. század végén történt. Ennek során emelik fel a 36,2 méter hosszú, 15,4 méter széles kéttornyos bazilikát. 1357-ben a templom Minden Szentek tiszteletére lett felszentelve. 1552-ben már csak plébániatemplomként használják. 1733-ban még romosan állt tornyai 1786-ban ledőltek, anyagát építkezésekhez széthordták. Jelenleg az Alföld délkeleti részének legrangosabb Árpád-kori műemléke.
BÉKÉS
– Megbízható források szerint a XI. század közepén (1046) Vata Békés várbeli hatalmasság (bizonnyal törzsfő) egy pogány színezetű mozgalom élére állt melynek leverése után kezdődött meg a megye területén a nyugati kereszténység és feudalizmus térhódítása.
– A Váradi Regestrum a királyi vármegyéről az 1208-1235 közötti időkre tartalmaz becses adatokat, a királyi megyének ekkor a békési vár jelentette a központját. (Az írott forrásokban a békési várszervezetnek és magának a békési várnak (castrum) gyakori szereplése meggyőzően mutatja a békési – földből épült – vár létét.)
– 1332-1337 között Békés esperesség központja.
– 1514-ben keresztesek serege érkezett Békésre. Itt érte utól a hadat Bakócz Tamás rendelkezése, amely minden további szervezkedést megtiltott Magyarország és Erdély területén. A keresztesek vezetői nem engedelmeskedtek, így fordulat történt az események menetében. A keresztesek a parasztháború harcosaivá váltak, jelentős tömegek álltak Dózsa zászlaja alá.
SZEGHALOM
– Békés megye legrégibb történetét homály fedi. Hogy a terület régről fogva lakott volt, arról a régészeti leletek szólnak. Ama tényről, hogy a honfoglalás során a magyarok e vidéket szintén birtokba vették, az ásatások eredményei mellett írásos, -bár az esemény után három századdal íródott, kétes forrásértékű- mű is tájékoztat: Anonymus Qesta Hungaroruma.
Eszerint …. Tas és Szabolcs Szeghalomhoz érve át akartak kelni a Körösön, hogy Mén-Marót bihari vezér ellen harcoljanak, de Mén-Marót katonái odajöttek és megakadályozták, hogy átkeljenek. (Az avarok által épített földvár helyénél Várhelynél.)
– 1062 körüli oklevél tudósít arról, hogy Péter comes (megye élén álló ispán) az uralkodótól nyert Békési Birtokot Szeghalmot százdi (a Tisza borsodi szakaszán fekvő) monostorának adományozta.
– 1332-1337 között Szeghalom esperesség Központja.
– Zsigmond király 1404-ben kelt oklevele szerint Szeghalom a Maróthiak birtokába került.
– Az 1600-as években több mint ötven évig lakatlan.
SZARVAS
– Anonymus Gesta Hungaroruma Ösbő és Velek, Mén Marót bihari vezér ellen folytatott hadjárata kapcsán Szarvashalomként említi.
– A XIII. század második felében Szarvas a tiszántúli Kun szállások egyike volt.
– Békés megye portaösszeírása szerint 16 portából áll. (l 563-1564)
– 1566 után a török palánkvárat épített. Összekötő szerepe, a török lovasok számára állomáshely volt Gyula és Szolnok között. A palánk őrsége 195 fő.
– Mint a hódoltsági terület peremén levő várából a török dúlta a fennhatóságán kívüli területeket. A királyi végvárak vitézei az 1580-as években sikertelen kísérleteket tettek a szarvasi palánk(vár) elfoglalására, lerombolására.
– Omer gyulai bég a palánkot (a békésivel együtt) felégettette, felszerelését Gyulára vitette, a várat rövid időre Miksa főherceg vezette királyi sereg vette hatalmába.
– Egy 1683. évi levél a szarvasi palánk újjáépítésére vonatkozó török tervekről ad hírt. Az erődítmény 1660-ra készül el.
– 1685-ben császári és a velük szövetséges csapatok kezére kerül.
– A Holt-Körös partján található a történelmi Magyarország közepét jelölő emlékhely.
KOPÁNCS-PUSZTA (NAGYKOPÁNCS)
római katolikus templom. – A hajdani Mezőkopáncs temploma a Száraz-ér korábbi partján épült a XI. században román stílusban. A tatárjárás alatt részben elpusztult. A XIII. században gótikus stílusban átépítették, bővítették. A templomot a XIV-XV. századig a falu pusztulásáig használták. Ezután anyagát széthordták, csak a főhomlokzati és a hajó gótikus oldalhomlokzati része maradt meg.
– A Tótkomlós határában levő, a pusztában egyedülálló templomot 1933-35. évben állították helyre, amely munka a korai magyar műemlékvédelem egyik jelentős alkotása.
Összeállította és szerkesztette Váradi László
Kiadja:
A Sportcsarnok DSE – Vasutas természetjáró Szakosztály, Mezőberény
Jogutódja: Alföld Turista Egyesület Mezőberény
Petőfi Sándor Művelődési Központ
Mezőberény
Jogutódja: OPSKK Művelődési Központ, Mezőberény
1996 – 2011