Bahis şirketi Mostbet, Türkiye'den oyunculara spor bahisleri yapma veya çevrimiçi bir kumarhanede şanslarını deneme olanağı sunmaktan mutluluk duyar. Burada çok çeşitli etkinlikler, çeşitli bonuslar ve promosyonlar, ücretsiz bahisler, bedava çevirmeler ve kazançların hızlı bir şekilde çekilmesini bulacaksınız. Mostbet'in geliştirdiği mobil app spor bahislerinde başarıya ulaşmanıza yardımcı olacak.

Alapszabály

Alföld Turista Egyesület Mezőberény
 5650 Mezőberény, Gyóni Géza u. 37.

 

Az Alföld Turista Egyesület Mezőberény Alapszabálya

Mezőberény 2002. március 26.

 

I. Általános rendelkezések
1. Az egyesület neve: Alföld Turista Egyesület Mezőberény
Rövidített neve: Alföld TE (továbbiakban: egyesület.)
Működési területe: Magyarország.
Működési köre: Hagyományos gyalogos és kerékpáros turizmus, sportturisztika, szabadidősport, környezetvédelem.
Székhelye: 5650 Mezőberény Gyóni Géza u. 37.
Jelvénye, zászlója, bélyegzői: a Függelék szerint.
Alapításának éve: 2001.
Időtartama: határozatlan.
2. Az egyesület az 1983-ban alapított Mezőberényi SE Természetjáró Szakosztálya, majd az anya –egyesület 1991-ben történő kiválásával létrejött Mezőberényi SDSE-Vasutas Természetjáró Szakosztály jogutódja, hagyományainak folytatója, önálló jogi személy. Tevékenységét és működését a vonatkozó jogszabályok és jelen alapszabály alapján, a szabadidő és versenysport, a természetjárás, környezetvédelem és a művelődés körében fejti ki.
3. Az egyesület tagja a Magyar Sportturisztikai Szövetségnek, a Magyar Természetjáró Szövetségnek, a Vasutas Természetjárók Szövetségének. Az egyesület kapcsolatot tart és együttműködik az említett szövetségekkel és hasonló tevékenységet folytató egyesületekkel
II. Az egyesület céljai, feladatai, tevékenysége.
A. Az egyesület céljai
4. Valamennyi korosztály számára fejleszti a megyei turista életet, erősíti a turista és sportolói összetartozást, népszerűsíti a természetben való sportos, aktív gyalogos és kerékpáros túrázást, az utcai és terepfutást, lépéseket tesz a túrázók számának növelése, a teljesítménytúrázás megismertetése és megszerettetése érdekében.
5. A sportturisztika a természetjárás és a tömegsport helyi szintű szervezésével elősegíti az egészséges életmód vonzóvá tételét, az egyesület tagjait a fentiek sportszerű űzésére ösztönzi.
6. Népszerűsíti az alföldi túrázást.
B. Az egyesület feladatai
7. Részt vesz teljesítménytúrák, túrarendezvények, szakági sportrendezvények, események szervezésében és lebonyolításában, koordinálja tagjai ezirányú tevékenységét; népszerűsíti a felsoroltakat, kielégíti a természetben való aktív gyalogos és kerékpáros túrázás és a különféle szakági tevékenységek (beleértve a tömegsportot is), iránt megnyilvánuló igényeket.
8. Elősegíti sportminősítések megszerzését.
9. Felkelti a természetjárás, a rendszeres testmozgás iránti igényt, növeli a természetjárásba bekapcsolódók számát, ösztönzi a természetjárás rendszeres gyakorlását.
10. Gondoskodik a tagok tagsági jogviszonyának érvényesítéséről és igazolásáról.
11. Túrák és táborozások szervezésével a túrázás során érintett tájegységek, országok, népek életének, kultúrájának megismertetésével gazdagítja a természet, a haza megismerésének lehetőségeit és ez által természetszeretetre, honismeretre, a természetben való helyes viselkedésre neveli tagjait. Egyúttal elősegíti a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.
3
12. Támogatja az ifjúsági és felnőtt korosztály teljesítménytúrázó tevékenységét.
13. A 7. pontban felsoroltakkal kapcsolatban reklám és propaganda tevékenységet fejt ki.
14. Kezdeményezi, fenntartja, bővíti tagjai kedvezménykörét.
15. Elősegíti tagjai rendszeres klubtevékenységét.
C. Az egyesület szakmai tevékenysége.
16. Tagjai érdekeit képviseli. Kikéri azok véleményét a megrendezett sporteseményekről. A véleményeket és a felmerült javaslatokat továbbítja a rendezőknek.
17. Információt ad minden egyéni érdeklődőnek, hazai újságoknak, információt cserél más hasonló tevékenységet kifejtő külföldi, országos, regionális és helyi szövetségekkel, egyesületekkel, társaságokkal és klubokkal.
18. A klubnapokon lehetőséget ad az egyes túrázóknak, az éppen esedékes teljesítmény, vagy más túrán, sportrendezvényen résztvevő alkalmi csoportok kialakítására. A tagokkal ismerteti a kedvezményes utazási lehetőségeket.
19. Összeállítja és benevezi a Magyar Teljesítménytúra Nemzeti Bajnokságban résztvevő keretét (egyéni versenyzőit). Kiállítja az egyes bajnoki fordulón induló csapatokat (egyéni versenyzőket).
20. A klubnapokon előadásokat szervez.
21. Részt vesz a jelzett turistaút-hálózat fenntartásában, közreműködik új jelzett turistautak létrehozásában.
22. Az Egyesület az Ectv. szerinti civil szervezet. A 2004. évi I. törvény (Sport) 16.§ (1)-(3) és (17) bekezdései szerinti sportegyesület. Alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Jelen alapszabály 4, 5, 7, 9, 12. pontjaiban felsorolt tevékenységeivel a 2004. évi I. tv. a sportról 49. § (c), (e) bekezdései és az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1) – (2) bekezdései alapján közfeladatot lát el. Az alapszabály 11. pontjában nevesített kiegészítő tevékenységével az 1995. évi LIII. törvény – a környezet védelmének általános szabályairól – 12 § (1) és az 1996. évi LIII. tv a természet védelméről 64. § (1) bekezdése szerint közfeladatot végez.
23. Az Egyesület
a) tagjain kívül más is részesülhet szolgáltatásaiból.
b) vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azokat a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
d) pártpolitikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyűlési képviselőt, megyei, városi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4
III. Az egyesület tagsága
24. Az egyesület rendes tagja lehet a belépési szándékát kinyilvánító bármely olyan természetes személy, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, egyetért az egyesület célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag támogatja azt.
25. Pártoló tag lehet minden, a belépési szándékát kinyilvánító olyan természetes és jogi személy, aki egyetért az egyesület célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag támogatja azt.
26. Az egyesület tiszteletbeli tagjaivá választhatók azok a természetes személyek, akik az egyesület tevékenységi körében jeles eredményekkel rendelkeznek, valamint vállalják az egyesület erkölcsi támogatását és tevékenységének elősegítését.
27. A rendes tag jogai:
– Az egyesület bármely szervébe választható, amennyiben betöltötte 18-ik életévét és az egyesület bármely szervébe választhat, amennyiben betöltötte 14-ik életévét;
– Az egyesület tevékenységében és rendezvényein való részvétel;
– Véleménynyilvánítás az egyesületet érintő bármely kérdésben;
– Indítványozhatja az egyesület jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését;
– A tárgyévre érvényesített tagsági igazolvány alapján a mindenkori egyéni kedvezmények, szolgáltatások igénybevétele.
28. A rendes tag kötelezettségei:
– Rendszeres sporttevékenység folytatásával az egyesületi célok megvalósításának, az egyesület tevékenységének elősegítése;
– Az egyesület illetékes szervei által hozott határozatok végrehajtása;
– Sportemberhez méltó magatartás, az alapszabály és más egyesületi szabályok betartása;
– A közgyűlés által évente megállapított differenciált összegű tagdíj befizetése, az egyesület vagyonának megóvása.
29. A pártoló tag jogai:
– Az egyesület rendezvényein való részvétel;
– Véleménynyilvánítás, javaslattétel az egyesületet érintő bármely kérdésben;
– A tárgyévre érvényesített pártoló tagsági igazolvány alapján, a pártoló tagok egyéni kedvezményeinek, az egyesület szolgáltatásainak igénybevétele.
30. A pártoló tag kötelezettségei:
– Az egyesület erkölcsi támogatása;
– Az alapszabályszerű magatartás biztosítása;
– A közgyűlés által megállapított tagdíj befizetése.
31. A tiszteletbeli tag jogai:
– Az egyesület bármely szervébe választható és az egyesület bármely szervébe választhat;
– Az egyesület tevékenységében és rendezvényein való részvétel;
– Véleménynyilvánítás, javaslattétel az egyesületet érintő bármely kérdésben;
– A tiszteletbeli tagsági igazolvány alapján a mindenkori egyéni kedvezmények, szolgáltatások igénybevétele.
5
32. A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
– Az egyesületi célok megvalósításának, az egyesület tevékenységének elősegítése;
– Az egyesület illetékes szervei által hozott határozatok végrehajtása;
– Az alapszabály és más egyesületi szabályok betartása;
33. Az egyesületbe való belépés és az abból való kilépés önkéntes. A rendes és pártoló tagság a belépéssel, a tiszteletbeli tagság a megválasztással keletkezik. A belépési és a kilépési nyilatkozatokat – írásban – az elnökséghez kell intézni, a tagfelvételről az elnökség dönt.
34. A tagsági viszony megszűnik:
– a tag kilépésével,
– az egyesület megszűnésével,
– a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
– az éves tagdíjfizetés egy évet elérő elmulasztásával – amennyiben ennek ismételt felszólításra sem tesz eleget, – kizárással.  (1) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.  (2) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.
Az egyesületből kizárható az a tag, aki megsérti az alapszabályban foglaltakat, az egyesület céljaival össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, vagy magatartást tanúsít, az egyesület működését veszélyezteti. A kizárásról az elnökség határoz, de a közgyűlés törli a tagot.
V. Az egyesület szervezete és működése
A. A közgyűlés
35. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. Az egyesület évente közgyűlést tart, amelynek összehívásáról az elnökség gondoskodik. A rendes közgyűlést évente egy alkalommal kell megrendezni. A közgyűlés összehívásáról a tagokat 30 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően írásos meghívóval értesíteni kell. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyszínét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előterjesztőit.
36. Szükség szerint rendkívüli közgyűlést kell összehívni az alábbi esetek bármelyikének fennállása esetén:
– Ha a tagság egyharmada kéri az ok és cél megjelölésével;
– Ha az elnökség kezdeményezi az ok és cél megjelölésével;
– az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
– az Egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
– az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
37. Az egyesületi közgyűlés a tagok összessége. A közgyűlésen minden rendes tag 1-1 szavazattal rendelkezik.
38. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon, szabályszerű összehívást követően a tagok több mint 50 %-a megjelent. A határozatképtelenség miatt másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirend kérdéseiben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
39. A közgyűlés napirendjét az összehívást kezdeményezők és a tagok javaslatai alapján a közgyűlés hagyja jóvá. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket a rendes közgyűlés napirendjébe kell felvenni.
6
Az Egyesület elnöke javaslatot tesz a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyére, melyeket a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogad el.
40. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak:
– Az alapszabály, valamint az egyesület további jelentős szabályainak megállapítása, elfogadása, módosítása;
– Az országos szervezetekbe való belépés elhatározása;
– Az elnökség tagjainak, a tisztviselőknek és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása és beszámoltatása és felmentése, vagy tisztségükben való megerősítése;
– Az elnökség határozatainak megváltoztatása;
– A tagdíj összegének a megállapítása;
– Az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló megvitatása és jóváhagyása;
– Az egyesület folyóévi költségvetésének elfogadása;
– Az egyesület más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása;
– Az egyesület tiszteletbeli tagjainak megválasztása;
– Az egyesület szerveinek határozatai, döntései ellen írásban benyújtott fellebbezések elbírálása;
– A 2011. ÉVI CLXXV. törvény-ben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása;
– Mindazon kérdések, melyeket jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy melyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von.
41. A közgyűlés napirendjére tűzött kérdésekben a megjelent tagok általában nyílt szavazással, személyi kérdésekben titkos szavazással, szavazati képességükre nézve egyszerű szavazati többséggel döntenek.
42. Minősített többségű (a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel) hozott határozata szükséges az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak megállapításához, elfogadásához és módosításához. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
43. A jelöltek egyrészt a jelölőbizottság tevékenysége eredményeként kerülnek fel előzetesen a szavazólistára, másrészt a jelöltekre bármely résztvevő a közgyűlésen is tehet javaslatot. A helyszínen csak olyan jelölt kerülhet fel a szavazólistára, akit a küldöttek legalább egyötöde nyílt szavazás során támogat. Az elnökség és a számvizsgáló bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 8:1 § (1) 1 bekezdése szerinti közeli hozzátartozói, valamint a 2011. ÉVI CLXXV. tv. 38 – 39. §-ban meghatározott személyek.
44. A szavazás megkezdése előtt a jelölt(ek)nek szót kell adni álláspontjuk tömör kifejtésére.
45. Megválasztottnak (újraválasztottnak) a legtöbb szavazatot kapott jelölt(ek) tekinthető(k)
46. A közgyűlésről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a napirendben elhangzottakat, illetve a közgyűlés határozatait. A jegyzőkönyvet az egyesület elnöke, vagy megbízott helyettese, a jegyzőkönyv vezetője és egy vezetőségi tag hitelesíti, abba az egyesület bármely tagja jogosult betekinteni.
47. Az egyesület közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés egy-egy napirendi pont erejéig korlátozhatja.
7
B. Az elnökség
48. Az elnökség az egyesület 7 (hét) tagú állandó képviselő szerve, amelyet titkos szavazással választott. Tagjai a következők:
– Az elnök;
– Az alelnök;
– A gazdasági vezető
– A 4 elnökségi tag.
49. Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban irányítja az egyesület tevékenységét. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével az egyesületet érintő bármely kérdésben döntésre jogosult. Határozatairól döntéseiről köteles az érintetteket 14 (tizennégy) napon belül tájékoztatni.
Az elnökség köteles egész évi tevékenységéről és gazdálkodásáról a rendes közgyűlésen beszámolni.
50. Ptk.3:22.§ [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Továbbá: Ectv. 39.§ (1) (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
51. Az elnökség szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik. Megbízatása 3 évre szól. Az elnökségi tagság megszűnik a tag lemondásával, halálával, az elnökség tevékenységétől legalább egy éven át történő folyamatos távolmaradásával, a tagsági jogviszony megszűnésével, valamint a közgyűlés határozatával. Továbbá megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: – határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; – megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; – visszahívással; – a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; – a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
52. Az elnökség határozatképes, ha a határozathozatalnál tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az elnökség ülései nyilvánosak.
8
53. Az elnökség állandó feladatai a következők:
 Az egyesület szabályszerű működésének szervezése, irányítása és ellenőrzése;
 Gazdasági vezető választása;
 Az éves költségvetési terv részleteinek kidolgozása, a tervezet jóváhagyása, a költségvetés megvalósításának szervezése;
 Országos kapcsolatok szervezése;
 Szerződések, megállapodások megkötése;
 Két közgyűlés között megüresedett tisztségekre ideiglenes tisztségviselők választása, melyek megbízatása a következő közgyűlésig tart.
 Fegyelmi jogkör gyakorlása.
54. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az elnök és az elnökség egyik tagja hitelesítenek. A jegyzőkönyvbe utólag bármelyik egyesületi tag jogosult betekinteni.
55. Az elnök az egyesület jogosult vezetője. Az egyesületet teljes körűen képviseli. Felelősséget visel az egyesület folyamatos működésének személyi, tárgyi és anyagi feltételei felett. Elnököl az egyesület közgyűlésein és elnökségi ülésein. Ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat. Az elnök tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
56. Az egyesület alelnöke az elnökség tagja. Akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt, továbbá ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat. Az alelnök feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
57. Az Egyesület bankszámlája (-i) fölötti rendelkezésre jogosultak személyei: – elnök, illetve két elnökségi tag. A jogosultság gyakorlásának módja: Bármelyik két fő, együttesen.
58. Az elnökség ülésein tanácskozási joggal meghívottak is részt vehetnek.
59. A vezetőség egyes kijelölt feladatok elvégzésével felelőst bízhat meg. A vezetőség a megbízást írásos formában (megbízólevél) adja, rögzítve az elvégzendő tevékenységet és meghatározza a felelős hatáskörét.
60. Az egyesületet írásbeli megbízás alapján bármely tag képviselheti. Amennyiben az egyesületet nem elnökségi tag képviseli úgy az eljáró köteles a vezetőségnek beszámolni intézkedéseiről.
61. Az elnökség munkáját – annak tagjaként, vagy állandó meghívottként – segítik:
– ágazati felelősök;
– oktatási, verseny és minősítési felelősök;
– szertáros, stb.
9
C. A számvizsgáló bizottság
62. Az egyesület gazdálkodását, valamint az elnökség munkáját a közgyűlés által 3 éves időtartamra választott 3 főből álló számvizsgáló bizottság, mint felügyelő szerv ellenőrzi. A bizottság munkájáról – a saját soraikból választott – vezető számvizsgáló útján a közgyűlésnek évente köteles beszámolni. A számvizsgáló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, tevékenységét társadalmi munkában látja el.
63. Nem lehet a számvizsgáló bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy aki
a) a vezető szerv elnöke, vagy tagja,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik.
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
További korlátozások a számvizsgáló bizottság tagsághoz a Ptk.3:26.§ (2) bekezdése szerint:
1. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
64. A számvizsgáló bizottság
a) munkája során az elnökség tagjaitól jelentést kérhet, továbbá az egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
b) tagja a közgyűlésen és az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vehet,
c) köteles a közgyűlést illetőleg az elnökséget tájékoztatni, valamint azokat összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
1) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés, illetve az elnökség döntését teszi szükségessé.
2) az elnökségi tagok, vagy valamelyikük felelősségét megalapozó tény merül fel.
d) indítványára – az annak megtételétől számított harminc napon belül – a közgyűlést, illetőleg az elnökséget össze kell hívni, e határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés illetőleg az elnökség összehívására a számvizsgáló bizottság is jogosult
e) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
V. Az egyesület vezető tisztségviselőire vonatkozó külön jogszabályok
65. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) 1), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján (2011. ÉVI CLXXV. tv. 38-39 § alapján)
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
– vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
10
VI. Az egyesület gazdálkodása
66. Az egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel közgyűlés által jóváhagyott költségvetés, és a vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, tagjai saját vagyonukkal nem felelnek.
67. Az egyesület pártoktól semmiféle támogatást nem kaphat, illetőleg nem fogadhat el.
68. Az egyesület bevételei a következők:
 Tagsági díjak;
 Természetes és jogi személyek támogatásai;
 Rendezvénybevételek (a résztvevők befizetései);
 Reklámbevételek;
 Állami, önkormányzati támogatás;
 Gazdálkodási tevékenység bevételei.
69. Az egyesület fő kiadásai a következők:
 Az egyesület működési költsége;
 A tagság támogatása;
 Rendezvények kiadásai és rendezői költségtérítések
 Gazdálkodási tevékenységgel összefüggő kiadások.
70. Az egyesület gazdasági vezetője a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatainak, döntéseinek megfelelően ellátja a ráháruló gazdasági feladatokat, irányítja az egyesület gazdálkodását. Gazdálkodási vonatkozásban képviseli az egyesületet. Felelős a gazdálkodási rend betartásáért és betartatásáért. Tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
VII. Egyéb vegyes rendelkezések.
71. Az egyesület tagja lehet mindazon, céljai megvalósítását elősegítő hazai és külföldi, illetve nemzetközi szervezeteknek, melyekbe való belépéséről az egyesület közgyűlése előzetes, vagy utólagos (jóváhagyó) határozat formájában dönt. A tagsági viszony, az annak megszüntetéséről határozó közgyűlés évének végéig áll fenn. A belépéssel, illetve a kilépéssel kapcsolatos intézkedésekre kizárólag az egyesület tisztségviselői jogosultak.
72. Jelen alapszabály – az áttekinthetőség és az alkalmazhatóság érdekében – olyan kérdéseket is szabályoz, amelyeket más egyesületek esetében esetleg szervezési és működési szabályzatok rendeznek.
73. a) Az ügyintéző és a képviseleti szervek döntéseit a vezetőség a Határozatok Tárában tartja nyilván. Ebben feltünteti a döntések meghozatalának időpontját, tartalmát és hatályát, valamint az azokat támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén személyét).
b) Az egyesület elnöke, alelnöke gondoskodnak a fenti döntéseknek az azokkal érintettekkel való, igazolható módon történő írásbeli közléséről, valamint a nyilvánosságra hozatal érdekében, azoknak az Egyesület honlapján, a Határozatok Tára-ban való megjelenítéséről.
c) Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – az egyesület elnökével, alelnökével, előre egyeztetett megfelelő időpontban – az egyesület székhelyén bárki betekinthet.
d) Az egyesület működésének és szolgáltatásai igénybevételének módját valamint beszámolóinak közléséről és azok hozzáférhetőségéről az egyesület – elnöke, alelnöke útján – időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
74. Az egyesület a 3) pontban felsorolt szövetségekkel és egyéb szervezetekkel együttműködési megállapodások keretében biztosítja tagjai számára mindazokat a lehetőségeket, amelyek a 4)-6) pontokban megfogalmazott célokat szolgálják.
11
75. Ezen megállapodások a közgyűlés, illetve az alapszabály hatáskörébe tartozó kérdéseket nem érinthetnek. Ilyen esetekben e kérdésekben a rendkívüli közgyűlés döntését kell az együttműködési megállapodás megkötéséhez megszerezni.
76. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése: (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha  a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;  b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;  c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy  d) az arra jogosult szerv megszünteti  feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogutód nélküli megszűnés okai  A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha  a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy  b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
77. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja, el vagy azt nem szerezheti meg.
VIII. Értelmező rendelkezések
78. A jelen alapszabályból származó
a) általános értelmezési viták eldöntése során, valamint az itt nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, 2011. évi 2011. ÉVI CLXXV.. törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. tv idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záradék:
Jelen alapszabály az egyesület létesítő okiratának a létesítőokirat-módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendelkezéseit tartalmazza. Így aláírásommal azt is igazolom. A módosított alapszabályt a december 15-én megtartott közgyűlés a 2015/2/1 számú határozattal fogadta el. Az újonnan felvett módosításokat félkövér, dőlt zöld színű betűk jelölik.

Földes Péter, egyesületi elnök

 

Függelék
Az Alföld Turista Egyesület Mezőberény Alapszabályához

 

I. Az Alföld Turista Egyesület Mezőberény jelvénye:

Az egyesület nevével szegélyezett körben pajzs alapon a Körös folyó felett égszínkék háttérben szálló kócsag stilizált rajza. A folyót övező növényzet zöld, a folyó kék, míg a part homokja sárga színnel van ábrázolva.

II. Az Alföld Turista Egyesület Mezőberény zászlója:

Zöld színű, sárga szegélyű zászló, közepén az egyesület jelvényével

III. Az Alföld Turista Egyesület Mezőberény bélyegzői:

1. Téglalap alakú bélyegző, benne: Alföld Turista Egyesület Mezőberény

5650 Mezőberény Gyóni Géza u. 37. Telefon: 30/269-0061

2. Téglalap alakú bélyegző, mely a III/1.sz. bélyegző adatain kívül az egyesület hivatalos adószámát és bankszámlaszámát tartalmazza.

3. Kör alakú bélyegző benne a függelék I. pontjával megegyező ábra és felirat.

4. Kör alakú bélyegző, benne kör alakban a következő felirat: Alföld Turista Egyesület Mezőberény

5. Kör alakú, kicsinyített érvényesítő bélyegző, benne kör alakban a következő felirat: Alföld TE Mezőberény